Fiji

Fidzsi  (Fiji)

hivatalos nevén Fidzsi Köztársaság, egy csodaszép szigetország Melanéziában a Csendes-óceán déli részén. 

A szigetország Új-Zélandtól körülbelül 2000 km- re észak-északkeleti irányba fekszik. Egy kis kitérő, Melanéziának nevezzük az Új-Kaledóniától egészen Új-Guineáig terjedő Csendes Óceáni területet amely szakasz magába foglalja még Fijit, Vanuatut és a Salamon szigeteket is. Fidzsi két nagy és sok apró szigetből áll, összességében több mint 330 szigetből – amelyek közül körülbelül 110 állandó lakott – és körülbelül 18  300 négyzetkilométernyi szárazföldi területet alkotnak. A legkülső szigetcsoport Ono-i-Lau. A teljes népesség mintegy 87%-a a két legnagyobb szigeten, Viti Levu-n és Vanua Levu-n él. Szárazföldi határa nincs, legközelebbi szomszédjai nyugatról Vanuatu, keletről Tonga északról pedig Wallis és Futuna. 905 ezer lakosával Ausztrália és Óceánia negyedik legnépesebb független országa.

 A fidzsi népességének körülbelül háromnegyede Viti Levu partjain él, vagy a fővárosban, Suvában , vagy kisebb városi központokban, mint például Nadi (ahol a turizmus a fő helyi iparág és a nemzetközi repülőterük is itt található) vagy Lautoka (ahol a cukornádipar dominál). Viti Levu belseje a terepviszonyok miatt ritkán lakott. 

Fidzsi-szigetek nagy részét vulkáni tevékenység hozta létre, amely körülbelül 150 millió évvel ezelőtt kezdődött. A szigetcsoport egy elsüllyedt, ősi formációkból álló talapzaton áll, a szárazföldek elsősorban az üledék és korallképződésnek, valamint a vulkáni tevékenységnek köszönhetően emelkedtek ki.

A szigetek éghajlata trópusi, a havi átlaghőmérséklet 22 C°-tól (július) 26 C°-ig (január) változik. Az 1997-es alkotmány alapján az ország három egyenlő rangú hivatalos nyelvvel rendelkezik, ezek az angol, a fidzsi (az őslakosság nyelve), és a hindi fidzsi-szigeteki változata (az indiai közösség nyelve)

 Gazdasága agrárország, mezőgazdasága fejlettnek mondható. Cukornádat, banánt, kókuszpálmát és rizst termelnek, és ezeket dolgozza fel az ipar. Bányásznak aranyat, és mangánércet is, de az ország fő bevételi forrása az idegenforgalom. És még egy pár érdekesség a végére, a kawa elterjedt ital, de nem kávé. Fidzsin a helyiek yanggonának hívják. Borsnövény gyökeréből készül, hideg vizet öntenek rá, és egy ideig nyomkodják a vízben a gyökérzúzalékot míg annak íze és hatóanyag tartalma kiázik. Az így nyert ital hasonlít a tejeskávéhoz, alkoholtartalma nincs, de érzéketlenné teszi az ivó nyelvét és ínyét. Furcsa, szokatlan ital ez, de a trópusi melegben hűsítő. Igaz, nem a legegészségesebb, de kis mértékben nem ártalmas. Viszont ha túlzásba viszik, veszélyes. Fidzsi népének nemzeti tánca a meke, melynek több változata is van, a békés szelíd tánctól egészen a vad, félelmetes haditáncig terjed, melyet legalább 40 dárdás harcos táncol. Az ütemet a lalin, a fából készült hadidobon verik, miközben a nők énekelnek.