papagájvirág az útszéli árokban

 

               papagájvirág vagy valami olyasmi :-)

Coral snake !!!

(forrás, internet)

A Fidzsi-szigeteken honos tengeri kígyók, mint például a sávos tengeri krait (Laticauda colubrina), fekete-fehér (ezüst) csíkos hüllők, amelyek a partvidéken és lagúnákban élnek. Jellemzően estefelé, főleg sekély vizekben, a korallzátonyoknál vadásznak apróbb halakra, angolnákra.   A nőstények kb. 80 cm, a hímek 60 cm hosszúak. Bár mérgük rendkívül erős – hússzor erősebb a szárazföldi kígyókénál –, félénk, békés természetűek, maximum csak provokáció esetén támadhatnak, de ez sem jellemző. Nem agresszívek, búvárkodás közben gyakran megfigyelhetők, de a partoknál, strandokon is gyakran előfordulhatnak.

Mérge, toxikus hatása rendkívül mérgező, de a kígyó kis fej és szájmérete miatt a harapás ritka. A képlet egyébként egyszerű, nem kell űzni, piszkálni és  természetesen kerülni kell az érintésüket :-)

levedlett kígyóbőr a parton:

esti portyázás:

Naplemente + pálmafák

                         lehet ehhez mit hozzáfűzni, vagy egyáltalán érdemes?

only pics - veszélyes helyeken

            Boszorkány tanya, éjjel ;-)

Herkentyűk az Óceánból

van itt minden, a környékre jellemző kék tengeri csillag:

.

apró halacskák:

 undi tengeri uborka, ami egyébként kinézete és mérete ellenére egyáltalán nem veszélyes :

Kutyahaver II.

 

 

azért maradjunk annyiban, nincs rossz dolga a rosszcsontnak :-)

                                  korábban a blogon: indulunk blog / Dogs

.

Vezess, láss! Zöldségesek

 

Fidzsin a zöldséges árusok nagy száma elsősorban a 

mezőgazdaság központi szerepével és a kormányzati vidékfejlesztési törekvésekkel magyarázható. A mezőgazdaság a fidzsi gazdaság egyik létfontosságú alappillére, amely megélhetést és biztonságot biztosít több ezer elsősorban vidéki, de a városi közösségek számára is. A kedvező éghajlati viszonyoknak és a termékeny talajnak köszönhetően Fidzsi sokféle zöldség (például gyökérzöldségek, leveles zöldségek, gyümölcsök) termesztésére alkalmas. Szól a hivatalos magyarázat.

.

Am,it látsz az út szélén, aki csak teheti ebből egészíti ki napi bevételét vagy talán sokaknak ez teszi ki a teljes pénzkeresetet. Banánt, ananászt, néha kókuszt árulnak a kis rozzant bádogtetős pultok, pavilonok asztalánál. Sok vidéki család számára a saját termesztésű gyümölcsök, zöldségek értékesítése a fő bevételi forrás. Akik kicsivel nagyobban gondolkodhatnak, azok a helyi piacok valamelyikére hordják ki a portékát, elsőorban nők. A piaci kofák - mai szóval árusok - több mint 50%-át a hölgyek teszik ki, akik a családjuk anyagi stabilitásáért dolgoznak.

Sigatoka Sand Dunes

                             A Sigatoka Nemzeti Park homokdűnéi

Fidzsi első nemzeti parkja ez, amely a Viti Levu szigetén, a Sigatoka-folyó torkolatánál található. Ez a 650 hektáros terület egyedülálló geológiai és régészeti kincs, ahol a dűnék magassága helyenként a 20-60 métert is elérheti.  

A látogató központból elindulva - ezt a Visitor Information Centert azért ne európai vagy amerikai mértékben, méretben képzeld el - két fő útvonal közül választhatnak a látogatók, egy rövidebb 1 órás és egy hosszabb, 2 órás körút közül. A látogatóközpontban kis múzeum mutatja be a leleteket, és mosdók is rendelkezésre állnak. A park az UNESCO világörökségi várományos listáján szerepel. Itt található a Csendes-óceáni térség egyik legnagyobb ősi temetkezési helye, a régészek több mint 2600 éves cseréptöredékeket, kőeszközöket és emberi maradványokat tártak fel, amelyek Fidzsi korai lakóitól származnak A dűnék tetejéről lenyűgöző panoráma nyílik az óceánra és a folyó torkolatára. 

A homokos parthoz csodásan zöld dombokon átvezető csapásokon, kis dzsungeles részen, majd zölddel borított homokdűnéken lehetett eljutni.

.

Igazából így utólag már látom, lehet kicsivel több időt kellet volna szánni rá és ha nem a rövidebb túraútvonalat választjuk, többet is látunk a dologból. Ígí egy kissé csalódás volt, bele estünk abba a tipikus turista hibába, előre informálódtunk, olvastunk róla. Lehet nem kellett volna, mert azt vártuk amit ott azokban a beszámolókban, videókban láttunk, szaharát idéző hatalmas homoksivatag, óriási homokdűnékkel (...)  

Ez utóbbi meg is volt, de a sivár homok helyett mindent ellepett az az indaként futó, mindent bekebelező zöld növény amitől gyakorlatilag zöld dombokká silányult az egész. Gyönyörű volt, de ha te sivatagi élményre számítasz akkor csalódni fogsz, mint mi. Aztán lehet, ha tovább, messzebbre csatangolunk, láttunk volna olyat is vagy ha nem az esős hanem a száraz évszakban érkezik a látogató? Ki tudja, most már így marad meg az emlékben, bezöldült homokdombok és csodálatos, kissé durva és vadregényes óceánparton!

Itt ilyen a Mikulás!

 

Természetesen itt is van Mikulás, itt is van karácsony!

...csak kicsit máshogy mint ahogy mi megszoktuk :-)

A nálunk megszokott klasszikus szenteste 24-én az nincs, itt 25-én a délelőtti órákban jön a gyerekekhez a Mikulás, akinek a kicsik előző éjjel (24-én) tejet és kalácsot készítenek ki 

....... ja és végezetül, még egy kis karácsonyi hangulat, háttérben karácsonyfával :-)

Két világ, erős kontraszt

 A Fidzsi-szigetek gazdaságát éles kontrasztok jellemzik a modern szolgáltatási szektor, turizmus és a hagyományos, erőforrás-alapú gazdálkodás között. A turizmus a gazdaság legfontosabb hajtóereje, amely a helyi GDP mintegy 40%-át adja. A szektor gyorsan kilábalt a világjárvány után, és 2025-re rekordméretű látogatószámot jósoltak. Ezzel szemben a mezőgazdaság (főként a cukornád és a halászat) hozzájárulása a GDP-hez stagnál vagy csökken. Az élelmiszerek jelentős részét importálniuk kell, mert a helyi mezőgazdaság nem tudja kiszolgálni a keresletet. A nemzeti szegénységi ráta 24-30% körüli, de hatalmas különbségekkel: a vidéki lakosság körében 41,5%, míg a városokban 20,4% a szegénység aránya.

.

.

.

Míg a szállodák luxuskörülményeket kínálnak a látogatóknak, a falvak, országutak menti házak gyakran lehangoló képet mutatnak. Míg a turisták átlagosan napi 6800 dollárt költenek (FJD), a helyi lakosság jelentős része továbbra is alacsony bérekből vagy önellátó gazdálkodásból él.

.

.