Sziasztok!
Szombaton elindultunk Aucklandtól Dél felé, majd Kelet irányába, Coromandel földnyelv felé.
Mivel előző nap egész nap szakadt az eső, kiderült, hogy amerre menni szeretnénk, arra az út le van zárva, mert domboldalak szakadtak le és estek rá az útra eltorlaszolva a továbbjutást, valamint ott ahol néhány napja csak patakocskák csörgedeztek, most folyók szeltek át az utakat ... ezert így bizonyos területekre nem lehetett egyáltalán bejutni.......sajnos, elég nagy "bizonyos területekre", konkrétan a félsziget fele le volt zárva.
Így útvonalat kellett módosítanunk, de megbirkóztunk a dologgal. Elérkeztünk Hahei-be, és próbáltunk szállást találni egy éjszakára magunknak. Na ez nem volt egyszerű dolog két okból kifolyólag.
Az első, hogy hosszú hétvégéjük van, 3 napos ünnep az ittenieknek.
Másodrészt az esőzések miatt minden felázott, ezért a kempingekből mindenki kimenekült és megszállt valami olcsó szobán, motelban vagy panzióban. Jó fáradtak voltunk már, és sehol sem volt szabad szoba. Végül egy motel tulajdonos segített nekünk (akinél szintén nem volt már szabad szoba) és felhívott pár "szobáztató" ismerősét, így talált nekünk egy szállást... végre.
 |
| . |
Másnap elindultunk felfedezni a környéket. Már a prospektusokban is láttuk nagybetűkkel hirdetve, ez a hely a fotográfusok álma… Hurrá, ez kell nekünk!
Nem mintha nem láttunk volna még ezer szép helyet, de erre kíváncsiak lettünk. Mit ad Isten, elromlott a fényképezőgépünk (...) a jelek szerint nem igazán volt jó neki az óceánparti fotózgatás és a folyamatos szél által hordott apró mikronnyi finomságú homokszemcsék sokasága, száz szónak is egy a vége...behalt a cucc :-(
Hát elég bosszantó volt, próbálgattuk, állítgattuk, de csak sötét képernyő volt mindig. Ennek annyi. Így a mobillal készítettünk néhány képet. Remélem viszonylag élvezhető lesz az is.
Tehát olyan mesés helyen voltunk, ahol a Narnia Krónikái című film készült. Nemsemmi tengerpart ! Mindenfelé sziklákkal, barlangokkal és egy vízesés is volt ott. Erre vártam, ezt mindig ki szerettem volna próbálni, tusolás a vízesésben :-)
Azt még nem is mondtam, hogy ahogy odajutottunk, azt jobb ha a szülők nem is tudjak. Mivel nagy esőzések voltak előző nap, le volt zárva a gyalogút, így nem is lehet bejutni erre az un. Cathedral Cove nevű beachre. Hát egy ideig gondolkodtunk, hogy mi legyen, ott toporogtunk a lezárás tövében aztán láttuk, hogy 3 másik bátor turista( katasztrófa turista) elindult, és akkor mi sem gondolkodtunk tovább.
Mentünk, mentünk mint a Gyűrűk Ura bátor szereplői, át árkon bokron, kidőlt fákon, figyelmeztető táblákon, korlátokon, lezárásokon és tiltó szalagkordonokon keresztül…mindig csakis arra, amerre nem volt szabad (...) A vége a gyalogútnak, a cél előtt volt a brutálisabb (legbiztonságtalanabb). Leszakadt a turista út, csak a fák gyökerein kapaszkodva jutottunk le a patak folyásán keresztül. Az előttünk lévő lány ( a már említett katasztrófa turista) fenékig süllyedt a sárba egy alámosott résznél… Mi okosan másfelé mentünk, a kidőlt / alámosott fák ágaiban-gyökereibe kapaszkodva. Megérte lemenni (lásd képek) !
Vissza is jöttünk kb. 2-3 óra múlva, addigra már az út végén (a bejáratnál) egy vaskerítést is emeltek (!!!) a veszélyes terület lezárárása érdekében, úgyhogy ezt is meg kellett kerülnünk a járhatatlan utakon. Juhhejj!!!!
A kaland után elmentünk egy másik tengerpartra, ahol egy Hot Water Beach nevű hely van.
Ez azt takarja, hogy apály idején bizonyos szikláknál gödröt kell ásni a homokban és termál jellegű 65 fokos meleg víz lesz benne a vulkanikus tevékenységnek köszönhetően. Sajnos odaérkezésünk idején épp dagály volt, így erről lemaradtunk, de jót fürödtünk a hatalmas hullámokban.
