New-Zealand

2011. február 7., hétfő

Net

..na, innen sem fog menni a kép feltöltése... így jár aki net-kávézók, ingyenes könyvtári gépek és hotelek netportáljáról ad hírt magáról, pont szegény Anikó járt úgy vasárnap hogy begépelt vagy 30 percnyi élménybeszámolót a déli szigetes élményekről amikor lejárt a net, elveszett minden mert a weblap is lassan töltötte fel a dolgokat....ingyenes könyvtári net volt, ott nincs az hogy ha már csak 2 percem van odaszaladok és rádobok egy-két dollárt még pluszba, itt ha lejár a 30 perc vége mindennek...akár mentettél akar nem és a következő emberke ott liheg a nyakadban hogy végre rá kerüljön a sor (...)
Szóval, képek már csak otthonról.

Lent délen - vilag vége (NZ déli sziget)

Mivel már csak kb 2-3 órányi autózásra voltunk a vilag végétől, szerettem volna lemenni oda, de sajnos nem jött össze
... gyakorlatilag nincs ott semmi csak egy aprócska város meg egy park...ott található ez a tábla :
http://vistawallpapers.files.wordpress.com/2007/03/vista-wallpaper-bluff-new-zealand.jpg

térkép nagyobban : http://maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=bg&geocode=&q=bluff+new+zealand&aq=&sll=37.0625,-95.677068&sspn=47.885545,79.013672&ie=UTF8&hq=&hnear=Bluff,+%D0%A1%D0%B0%D1%83%D1%82%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B4,+%D0%9D%D0%BE%D0%B2%D0%B0+%D0%97%D0%B5%D0%BB%D0%B0%D0%BD%D0%B4%D0%B8%D1%8F&ll=-43.100983,172.814941&spn=11.117238,19.753418&z=6&pw=2

...egyébként a panziónkban, ( Cromwellben ) este 10-ig világos van, itt már nagyon lent vagyunk délen.... a következő szomszéd a déli sark :-)

Képek, napnyugta a panzió ablakából :

este 20:45

...21:05

...és 21:55 -kor

2011. február 6., vasárnap

Lent délen : Hegyek - gleccser és gleccserpatak, Mount Aspiring National Park

Wanaka tó

Mount Aspiring Nemzeti park

lélekvesztő híd a gleccserpatak fölött

....és ilyen utakon jutottunk el oda :-)

...csak lestünk, mi a fene lehet az a "Ford" amire figyelmeztet a tábla....

....aztán rájöttünk :-)

....a sokadik után már gázelvétel nélkül is bátrak voltunk és a bérautó is jól bírta :-)

Déli sziget 01.31-02.04-ig (beszámoló)

Sziasztok!

Mivel nem repültünk még eleget, január 31-én ismét repülőre ültünk és lerepültünk a déli szigetre. Erről pár szóban :

Megérkeztünk Dunedin városba, felvettük a bérautót. Ez egy történelmi épületekkel rendelkező (egyetemi) város. Elfoglaltuk a szállásunkat majd gyalog körbejártunk pár helyet a környéken, aztán elmentünk vonatozni a Taieri George vasúttal. Hegyen völgyön át mentünk, óriási szakadékok felett, alagutakon át.

Dunedin - vasútállomás

Szállásunk itt egy ódivatú angol szállás volt, Leviathan hotel.

Hotel Leviathan

Másnap, elsején nekiindultunk fókavadászatra…azaz fókanézőbe. Egy 8 kerekű csodabogárral mentünk, valami dzsip szerűséggel, 6 férőhellyel. Ez a túra elvitt bennünket fókanézőbe és sárga szemű pingvin nézőbe. A fókákat nagyon jól lehetett látni az élőhelyükön.

Pingvineket csak kukkolni lehetett paravánok mögül, úgyhogy én egyet láttam valamennyire. Annyira védik őket, hogy Petit le is csesztek, mert nem fogadott szót, és kinyitott egy olyan ablakot, amit nem szabadott volna:-)

...hülye turista, minek nyitogat minden ablakot :-)
(Peti)

Következő nap Cromwellbe mentünk tovább, menet közben megnéztünk két duzzasztó gátat és még sok szépet ami az utunkba akadt.

duzzasztógátak útközben

Cromwellben egy kocsma kiadó szobájában szálltunk meg. Olyan diákszálló feelingje volt a dolognak, nekem nagyon tetszett, kicsit a tihanyi horgász bulikra is emlékeztetett a hely, de azért kicsit kulturáltabb volt.

Cromwell látképe

A város egy Dunsten nevű tó mellett húzódik, természetesen ez is gyönyörű vidék volt. Biztos unalmas már ezt olvasni, de itt nincs semmi, ami nem szép.

A szállásunk Cromwellben

Old Cromwell, egy kirakat városrész turisták számára, festői környezetben :

a paci (is) csak dísz, szobor volt...de valami pihent agyú emberke kiegészítette a művet és igazi lókakit tett alá :-)

Másnap elmentünk a Mount Aspiring National Parkba.
A havas hegycsúcsok festői látványt nyújtottak. Elég későn értünk oda, mert itt minden messze van.

Ott két idősebb turista jött velünk szembe elég kimerülten, zihálva, holtfáradtan, megkérdeztem tőlük, hogy mennyi ideig tart felmászni a hegy tetejére. Azt mondtak kb 4 óra.
Mivel már du. 4 óra körül volt, úgy döntöttünk csak teszünk egy rövidke sétát ( ez is 2 óra volt legalább), mert különben kizárnak a szállásról minket.

Itt Gyűrűk Ura főhőseként éreztük magunkat…csak mentünk, mentünk, mendegéltünk a vidéken, sok birka és bárány közt, hegyi patak mellett, hegyek között vándorolva. Volt aki szembe jött velünk, valószínűleg ők megmászták a hegyet, biztosan gondolták, hogy ezek a buta hobbitok még csak most indulnak a nagy útra, fogalmuk sincs, hogy sötétedés előtt bizony nem fognak visszaérni. Biztos nevettek magukban…

3-án, csütörtökön Arrowtown és Quenstown következett. Ezen a napon esett egész álló nap. Hát mit csináljon a két főhős szakadó esőben ?
Irány kirándulni! Nem lehet bent kuksolni a kocsmában! Hát akkor a vízben nézzünk meg egy vizesét, ami a szakadó esőben többszörösére duzzadt!

Felhúztuk mi az esőkabátot, de kérdem én, minek? Úgy bőrig áztunk, hogy jobban jártunk volna, ha fürdőruciban megyünk, akkor nem kellett volna annyi ruhát megszárítani a 35 fokra felfűtött kocsiban.

4-én pénteken a reptér fele vettük az irányt, mert este mentünk vissza Auklandba. Útközben meg megálltunk ezt meg azt megnézni.Így bukkantunk rá erre az ugróbázisra, szerencsére pont zára volt...így nem estünk kísértésbe hogy kipróbáljuk :-)

Anikó

Lent délen : Wanaka

...b@sszus, egy fontos eseményt majdnem kifelejtettem : a Wanakai (Mount Aspiring National Park) kirándulás folyamán belebotlottunk ismét véletlen (de ez most tényleg véletlen, esküszöm) egy magán autó múzeumba. Egy sóderbánya tulajdonos hozta össze 40 év alatt (!!!)

A csoda neve : Wanaka transport and toy museum

https://www.nttmuseumwanaka.co.nz/

...amit ott láttam, az maga a csoda volt !

Hatalmas területen 3 hangárban veterán autók, de volt neki egy pár repülője is és motorok egy ketrecben beömlesztve vagy 100 darab, de amikor hátrasétáltunk a hangárok mögé, ott ültem igazán csak seggre. Ott volt a "roncstelep" azaz a restaurálásra váró vasak kb 100-200 db, köztük néhány olyan darab amiért egy hazai veterános a fél veséjét odaadná + a restaurált buszok, teherautók amik méretéből adódóan nem fértek be.